A Felső-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik a Nyugati-Mátra hosszú
időn át ismeretlen volt a nagyközönség számára, csak a trianoni döntés után
fedezte fel magának az úri középosztály. Korábbi útikönyv említi, hogy Mikszát
Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselőtársait, de még a gyöngyösi
sem tudta megmondani merre is fekszik Galyatető. A Mátra Egylet már a múlt
század végén, 1894-ben épített itt menedékházat. Ez az épület az első világháború
előtt tönkrement. Az 1921-24 között épült új épület a második világháború alatt
pusztult el. A tájról így ír az 1960.as évek útikalauza: “egyedül vagyunk itt az
erdőkkel, a lombok tengerével, s ha az Ikarus autóbusz berregését nem hallanánk,
úgy éreznénk, mintha valami magányos hajócskán ringadoznánk előre,
ismeretlen tájak felé.”
Galyatetői templom
Közvetlenül a települést jelző tábla után találjuk a templom jellegzetes épületét.A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeineklelki szolgálatára. A terület az egri érsekség tulajdona volt. Az érsekség igen nagykiterjedésű pusztákat birtokolt. Késöbb a Nagy- Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később, 1942 ben szentelték fel a templomot. Említésre méltó a templom harangja, amelyen a következő felírat olvasható: “Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”
A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője gyakran pihent Galyatetőn. Ennek részben családi okai voltak, első felesége, Emma asszony, a kor egyik vezető politikusának volt a lánya. Kodály népzenei gyűjtőmunkályában gyakran kereste fel Tar és Pásztó környékét is. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai “Missa brevis in tempora belli”, azaz “Csendes mise háborús időkben”. A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály is.
…..Számos turistaút kiindulópontja Galyatető. Azok, akik csak rövidebb sétákat szeretnének tenni a környéken, érdemes felsétálniuk a Péter-hegyese 960 m magasan álló kőkilátójához. A kilátót 1934-ben építették. Sajnos az erdő szinte már teljesen benőtte, igy csak észak felé teljes már a panoráma, illetve a piszkési csillagvizsgáló egyik kupolája látszik.
Galyatetőről indulva gyalogosan sokan elhaladnak a Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetői csillagvizsgálója mellett, amelyhez aszfaltozott út visz. A csillagvizsgáló csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Három kupolája a Felső-Mátra több pontjáról igen jól látható. Építése az 1950-es években kezdődött, több lépcsőben készült el.